Le Garçon du Moineau

MIÉRT VAGYOK ENNYIRE MIZANTRÓP?! Az egész abból ered, hogy az emberi fajban társas lények vannak, ezek a társas lények más társas lényekkel együtt szeretnek élni, ezért megpróbál minden élő és mozgó társas lénnyel pozitív kapcsolatot teremteni, még ha ez az emberi ép ésszel és az elvárt viselkedésmód rovására is megy. Kényes téma ez, hiszen én is imádom ha fürödhetek az emberek szeretetében, és biztos vagyok benne, hogy most tudnék kapásból 12 olyan embert aki erre azt mondja: „A nagy lóf**zt! Ez is egy olyan nagy hazudozó mint  rohadtélet! Hát olyan kétszínű mint még senki-soha”.Természetesen nem fogom magamra azt mondani, hogy IGEN ÉN IS EGY FELSZÍNES PÖCS VAGYOK, mert nem vagyok álszent, (SŐT!!!) de azt sem hogy én vagyok a teljes igazság és tisztaság jelképe, NEM.  DE a védelmemre szóljon, hogy amit én csinálok az arról szól, hogy Mihály mindenkinek játssza az agyát, mind neked mind neki és ettől nem lesz olyan akinek ne mondanám meg amit gondolok, azt mondják egy paraszt vagyok, egy Puzsér 2. Mert nem merem NEM megbántani azt aki ott van, ha szar akkor nem fogom azt mondani, hogy tetszik. Természetesen nem tiprok a lelkébe, és nem élvezem azt amikor elmondok valamit, de nem látom értelmét mást mondani.

KETTŐ AZAZ KETTŐ (káttű) KEZEMEN MEGTUDOM SZÁMOLNI AZOKAT AZ EMBEREKET AKIKBEN MEGBÍZOK ANNYIRA, HOGY ADOK A VÉLEMÉNYÜKRE.  Természetesen nem fogom leírni, de nagyeséllyel ebből a 9 emberből mind a 9 el fogja ezt olvasni, de 6 biztosan! Vannak olyan emberek akiket nem tudok megérteni, hogy nem érzem, hogy lenne GEY természetes mozdulata, hogy tudatosan mondja azt nekem amit majd teljesen más lesz egy másik embernél RÓLAM! Ez most olyan mintha azért írnám mintha ez most megtörtént és meg vagyok sértve, NEM, NEM AZÉRT. Visszamentem a régi iskolámba, és minden 2 ember (beleértve tanárokat) megkérdezte, hogy: „Hát te, hogy-hogy itt? Mivan veled? Jól vagy? Igeeeeen? Jóóóó! Jólvan akkor!” És nem hittem el, hogy én ezekkel az emberekkel jóban voltam, mert NEM, akkor meg mi történt? Mivel okoztam egy ilyen behatást az emberekben, az emlékemmel megszépítettem mindent?!! Vagy WTF!?! Nem értem, NEM értem, NEM Értem, NEM ÉRTEM! MIÉRT!?! (Most nagyon csúnyán konkrétumot fogok írni, de sajnos megtehetem) Miért beszél rólam úgy a tavalyi földrajztanárom, ÉDESANYÁMNAK, mintha OKTV-ztem volna Föciből? Miért szidja a szemembe az egyik osztálytársam a másikat, és utána hallom vissza az ellentétét mástól? Miért veszik komolyan az emberek a mondatokat, csak egy mondtat… oh… én is… komolyan…

hát… egy kétszínű, felszínes, beképzelt, arrogáns, beteg elme vagyok…
Mert ha mindenkivel baj van, akkor lehet, hogy senkivel sincs egyetlen-egy emberen…kívül….

(U.I.:A kis álszent rohadék)

Kedves Veréb

Igen, eljött ez a napi is, hogy én, a blog értelmi szerzője írtam valamit!(hurrá.) Egy szösszenetnyi kritikára úgy gondoltam, hogy nem fogok REFLEKTÁLÁST írni, mert felesleges, ezért leírtam a saját gondolataimat.

A bondlányok... Tudom, hogy csak egy hagyományos értelemben vett bondlányunk van, DE a moneypenny is ott rohangál Mr.Bond körül a fél filmben és szeretett Jamesünknek sikerül is bevinnie a maciját a málnásába.(ami  régebbi Moneypenny lányoknál nem következett be) Színész Bobot ismerem,és szerintem is jól forgatja a szavakat, köszi, hogy próbálsz jó dolgokat mutatni nekem. 

A blogot majd visszanevezheted, mert tervezek maradni. Az, hogy nem jöttél, szívembe mély hasadást idézett elő, ami majd csak akkor gyógyul be ha majd újra jössz és elmegyünk valahova (véletlenülseinni). Majd legközelebb feldobok valami témát, addig is ez a te dolgod lesz.

Üdvözlettel, Barátod, Mátyás. A szőrös.

U.I.: Nem vagy te madár hogy tollas legyél.

Kedves Mátyás!

Örülök, hogy végre találok tőled is írás hiszen végül is a te ötleted volt az, hogy kellene indítani egy blogot. Bocsánat, hogy leírtam a közös élményünket előre, most már értem miért mondtad hogy ketten kellett volna hogy írjuk, hiszen nem sok plus dolgot adtál hozzá a mondanivalómhoz. Ami azt illeti megkértelek, hogy írjál egy REFLEKTÁLÁST, LEVÉL FORMÁJÁBAN, az utolsó írásomra. De akkor mint látod már írtam egyet, erre érdemes lenne a fenti forma szerint válaszolni.

A „bondlányok” egy Bondlányunk van, és egy monypenny aki végre visszatért a filmvászonra. Így két csík között írok neked, és szerintem majd nézd meg a magyar kortárs „írok, költők” közül SzínészBobot, nekem is úgy mutatta az egyik jó barátom, és most  ezúton ajánlom neked ezt a verselő etalont.

Remélem nem bánod, hogy átneveztem a blogot, mert a haversrác inkább illett kettőnkre, mint rám. Ezért kicsit hozzámillőbbet kerestem. Ja és még valami, a  héten nem tudok hazamenni, Zalaegerszegre, mert nem látom értelmét, hogy ha le akarok menni egy napra akkor utazom kell 7órát. De majd az azutáni héten, vagyis 13.án nagyon szívesen elmennék veled valahova szórakozni. Mozi, Diáktanya, Színház, Stb.

Üdvözlettel, Barátod, Veréb. A tollas.

U.I.: EZZEL kellene elkezdeni a levelezést, közbe majd lehetnek írások meg mindenegyéb… ADDIG IS EZ LESZ ÉS KÉSZ!

Négy év utána újra itt van a legkirályabb szuperkém, mindenki imádottja James Bond! Veréb az alábbiakban már sok jót elmondott a filmről de én ezt most megpróbálom kiegészíteni.

A film egyszerűen remek, az egyik legjobb film amit a közelmúltban láttam. Talán az új Batmanhez tudnám hasonlítani, olyan epic volt, sőt talán még jobb is. 

Verébbel beültünk a moziba és egyszerűen tátott szájjal ültük végig mind a 140 percet. A zene hatalmas, a főcímdalhoz nem is tudtam volna más hangot elképzelni, mint Adele-t... felállt a szőr pihe a hátamon tőle.

Na de a filmről, illetve a színészekről is hadd ejtsek néhány keresetlen szót! Bond öregebb, alkoholistább, felkészületlenebb és emberibb, mint valaha és Daniel Craig ezt remekül el tudta játszani, ugyanolyan jól, mint a legyőzhetetlen, hibátlan Bondot és ez nagyon tetszik. Sikerült végre egy olyan ellenfelet találni a legtökösebb brit gyilkológépnek, akinek tényleg van esélye győzni, teljes pusztulást hozni, ez esetben M-nek és az MI6-nek. Javier Bardemre bízták ezen ellenfél szerepét, amit remekül hoz, mit remekül brilliánsan! Silva, mint karakter is annyira jó,annyira gonosz,nyers, őrült és kiszámíthatatlan, mint a Joker. Általa lesz egy kis esélyünk bekukkantani M múltjába és valódi, rideg énjébe. Végre a karakterek nem egyszerűen fekete-fehérek, hanem árnyaltak! 

A Skyfallban semmi sem erőltettett. Sem a töméntelen referencia, (amiket mellesleg nagyon élveztem, kivéve azt a részt, amikor szitává lőtték a jó öreg Aston Martint) sem Bond "halála", semmi.  

Mendes bácsi olyan jól csinálja a tension-buildinget és annyira drámaira csinálja meg a filmet, mintha már-már egy thriller lenne. A vágások, a fényképezés hibátlan és a tempója tényleg szinte követhetetlenül gyors. DE csak szinte! A filmre tényleg egy rossz szavam nem lehet, főleg mivel Bondbuzi vagyok és mindenkinek csak ajánlani tudom.

U.I: A bondlányok ismét hihetetlenül jó bőrök.

A Tompa

„Visszatértem mint még senki soha”. Itt vagyok és ezt is csak azért írom mert nincsen jobb dolgom és mert ez kellett és már kérdezték is szóval el elkellett jönnie ennek  pillanatnak amikor kirakom ezt a micsodát! Miről írjak… azt mondtam embereknek hogy fogok írni a skyfallról…ja meg lehet, hogy indítunk egy olyan izés bizés blogos dolgot amibe majd becsatlakozik Mátyás, mert kelleni fog, és megnézzük annak mennyi ideje lesz meg nekem és, hogy műköik-é?

NADE SKYFALL!!!! Te atya úr isten! Isteni, én sosem rajongtam a bummbumm akció dús filmekért de EZ, ez valami csodálatosan összerakott minden a helyénvaló, egyszerűen bámulatosan szép alkotás. VÉGRE EGY BOND FILM  amiben látszik hogy Bond ÖREG! De nem fogok spoilerezni, de a „Sliva monológot” (fő gonosz) ÉN MEG FOGOM TANULNI! A színészek isteniek, Daniel Craig szépen játssza a már „semmire” nem jó, idősbödő, de még mindig lányokatkurogató, kiveszem a pisztolyomat és rögtön lövő szuperkémet. A FŐGONOSZ! Imádom egyszerűen zseniális! Barmi jó, vicces, gonosz, nyers, buzeráns, minden ami kell. És őmellette Bond végre Bond. Eddigi 007es D.Craig filmekben a főellenség szerintem nem ért fel bondhoz, nem éreztem azt, hogy bond bajban van, hogy nem fogja legyőzni. ITT IGEN! Nem tudtam hogy mi lesz, NEM VOLT KISZÁMÍTHATÓ! Még egy két szót róla, ki is ez a Silva, csináltak egy (jobban nem tudom elmondani) Meleg-Joker-Dr.Hannibal Lectert Isteni, egyszerűen gyönyörűen játssza Javier Bardem. Természetesen M-hez öregítették meg adtak neki egy kivehető fél állkapocscsontot. Volt benne ANNYI REFERENCIA mint a franc, aston martintól egészen a fémállkapcsokon át  egészen Judi Dench-ig. Kaptunk James hátteréből dögivel. És összesen 10perc bondnak az eltűnése ezért nem érezzük a filmet, hogy is mondjam, Clichésnek. És szerencsére annyira szépen játszanak ezekkel a kis motívumokkal, hogy visszagondolva az összes egy baromi kiszámítható akciófilmes közhely, DE SZÉPEN VAN MEGOLDVA! Természetesen minden egyes Frame-je nyalogatnivaló, talán a vágás egy kicsit gyors az elején mert az ember beül, és lekell nyakalnia 2 kávét és 4 energiaitalt hogy tudja tartani a film tempóját.  Isteni, Imádom, Megveszem!

Nade a másik… arra gondoltunk, najó ez nem igaz. Mátyás édesapja feldobta nekünk az ötletet (NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM EZT NEKI EZÚTON IS), hogy milyen lenne ha én írnék valamit a Blogra, levélszerűen, ő pedig válaszolna nekem erre, teljesen spontán, mint egy sima levelezésben, nagyobb terjedelemmel. Kipróbáljuk hátha működik, és kérlek jelezzetek vissza, hogy mit szóltok ehhez.

U.I.:
JA ÉS HA VALAKI MEG TUDNÁ SZEREZNI NEKEM A SLIVA MONOLÓGOT A FILMBŐL AZT NAGYON MEGKÖSZÖNNÉM MERT NEM TALÁLOM SEHOL!

Habcsók, Veréb

Hölgyeim, és uraim! A Következő szöveget ajánlott kikapcsolt monitorral olvasni hiszen akkor teljes mértékig a saját véleményünkre leszünk utalva és habár az „író” szeretné önöket befolyásolni, ez a fent említett technikával el lehet kerülni!

A mai nap szaknap volt. Ez azt takarja, hogy az összes 9.b-s diák 5ös vagy 6os csoportba vonul különböző tantermekbe, majd ott megpróbálja a saját „szakmájának” a ördöngösségeit  elsajátítani. Hogy ez a írás is legyen legalább 1 oldalas hogy kielégítsem Gergő és Rebeka igényét, ezért most írok egy NAGYON saját véleményt, legalább annyira sajátot hogy az akár már lehetne az enyém is!

Ugye mint minden közösségben, itt nálunk is kialakult a hierarchia, mindenki tudja hogy szakmájának megfelelően hova tartozik (továbbá ezeken a szakmákon belül is kialakul egy rendszer, de ezt most hagyjuk). Körülbelül ez egy szinten van, nem akarok senkit megsérteni, de mi úgy határoljuk hogy mire lehet vele menni és mennyire szívás ott lenni az órán ezáltal talán a legjobb szakok a Szobrászat, a Festő és a Grafika (a textil nagyon leesett a krumplinyomdával…)!  A festők azt mondják a grafikusok a legjobb rajzosok, a grafikusok hogy milyen buli a szobrász meg a festő. A grafikusok teljes kussban vannak egész órán, a legkeményebb kiképzésben van részünk de a legjobban is a festők annyira magasan vannak (szó szerint), hogy oda csak a grafósok meg én mentünk fel, ezért ők egy ilyen elszigetelt faj de attól még jónak tűnik, a szobrászok meg éppen határeset ahol még szórakoztató és laza de mégis tanulnak. NADE!!

MIVAN A TÖBBI SZAKKAL VERÉB? … meh… Rebeka – aki követelte a mai napon a blogot – kerámikus, szóval a többiről EGY SZÓM ESHET! … a végén még megcsikiz… nem EZT nem vállalom be!

DEMÉGIS VISSZA A MAI NAPHOZ! mi történt a mai nap, ezen az ominózus szaknapon?... Basszus… most jutott eszembe, hogy ezt nem nagyon kellene mondogatni. Na mindegy akkor csak a konklúziót mondom el!

NA, úgy történt, hogy bementünk Uhrik Dóra tanárnőhöz és én pedig illedelmesen okosan köszönök neki, „-Tiszteletem!”  és ő mármint a tanárnő pedig úgy néz rám és kérdez rá a köszönésre mintha valamilyen főben járó bűnt tettem volna, azzal hogy köszöntem. És én a kis naív fejemmel mint a tanár úr kéremben,  végigfutott huszonöt opció, hogy miért kaptam meg ezt a kissé zavart de mégis „Jól hallottam hogy ezt mondtad?” nézést, lehet hogy útálja ha így köszönnek vagy éppen nem szabadott volna akkor  így bemennem vagy nem úgy állak vagy mi a gond?
Már régebben hallottam, hogy a tanárnő nagy támogatója a tagozatok közötti munkának és gondoltam: „Na basszus már most elvágtam magamat a díszlet vagy akár jelmeztervektől.”

DE mint kiderült a tanárnő azért nézett így rám mert (szerintem) még nem hallotta ezt a köszönési formát, DIÁK SZÁJÁBÓL! (Tudom hogy sokan megmosolyognak amikor használom de akkor is én szeretem!) És ezzel ne, hogy elvágtam volna magam de még pozitív benyomást is keltettem! Szerintem egy (vagyis remélem hogy) azért történt meg mindez mert nagyon tettszett neki, a köszönési forma, és nem várta volna tőlem (azt hiszem, nagyon remélem legalább is)

NADE! Megkaptam az információt amiért mentem majd visszamentünk a terembe mert már a beszélgetés elején késésben voltunk. De a tanárnő addig beszélt a illetékes hölggyel majd utánunk jött és megmondta hogy kinél érdeklődjünk és miként, de még mielőtt kiment volna az ijesztő, precizitással kezelt festékszagú teremből még elmondta a terem mesterének, akinek aurája (jó értelemben) teljesen belepi az osztályt, és akitől legalább annyira félünk mintamennyire tiszteljük, hogy én pont ÉN milyen udvarias vagyok, én legszívesebben annyit mondtam hogy FUCK- YEAH! de nem tettem mert akkor egy gyönyörű idilli illúziót hajtottam volna el, ezért szépen csendben meghúztam magamat és festettem tovább a kis levélkémet, természetesen nem mertem a grafikatanáromra nézni, ezért csak tippelgetni tudok, hogy mi lehetett a reakciója de szerintem bólintott majd ezzel jelezte is tanárnőnek, akinek szintén volt dolga, hogy köszönjük az információt de a gyermek ne bizza el magát hiszen már így is eleget tud. Szóval így történt, hogy az én kicsi okos buksim jóérzést keltett valakiben, és ez bennem is jó érzést keltett! És olyan jó! Mert akkor jó! Úgy hiszem azért írtam ezt a dolgot le mert vidámabb lett a napom és remélem tanárnőnek is tettszett ez az egész (és szinte biztos, hogy látta rajtam hogy úgy nézek vissza kérdésre mint akivel közölték hogy most akkor főszerepet játszik a Nemzeti Színházban)

És körülbelül ezzel a teljesen értelmes gondolatmenettel zárnám ezt a kis bejegyzést:
Hogyan ragozod azt felszólító módban, hogy:  Csuklik?

 Megköszönném a két ismerősömnek, hogy inspiráltak arra, hogy írjak MÁR EGY ROHADT BEJEGYZÉST MERT NEM TUDOK MIT OLVASNI! Szóval ez a mai este ennek a két barátomnak szól akik kérték ezt!
Ma este a bőrtáskában: Gergő és Bekka

A következő beszélgetés egy közöséég... a fa**om... a facebookon folyt le egy művészeti iskolába járó angol nevű lány és egy művészeti iskoláa járó angol nevű fiú között... Igen természetesen azért rakom ki hogy kicsit még jobban fényezzem magamat. A Beszélgetésben csak a nevek lettek helyettesítve az inkognitó lábonállása érdekében (A félkövér betűtípusú mondatokat írta a hölgyemény és a simákat meg én!) 

[...]
-és a táncoslábúakkal mennyit sikerült beszélned?
bocsi a faggatásért csak kíváncsi vagyok hogy hogy látnak minket kívülről

-nullával egyenlőt
semmit
nem is ismerem őket!
komolyan

-nofene

-miért?
ja
de
egy szőke csajt
angolról

-*LányNév No. 0001*?

-nagyon fent horda az orrát
de nem bánom
táncos
ez a dolga

-érdekes a hozzáállásod
...
Szerinted mit kell tennünk ahhoz hogy elvárhassunk valamit a másiktól?

-elkell várni tőle valamit

-ajj
na de komolyan kíváncsi vagyok a véleményedre embör

-Jóvanna
csak gondolkozási időt kértem
a kérdés értelmezééhez
kitől és mit?

-öhm, mondjuk vegyük az osztályom példáját
az osztályom egyik fele

-juuuuj tényleg
gondolom megy a klikkesedés
de csak folytasd
nyugodtan

-szétszedi az osztályt. ők táncosok, mi meg drámások, és ez nekik lesajnálás ....
mi elvárnánk tőlük hogy egyenrangúnak kezeljenek minket *szerencsére jópáran így is tesznek*
viszont ők nem is gondolkoznak ezen... úgy élték le eddigi életüket hogy ők valakik és el kell tőlük ájulnunk, végülis ők meg ezt várják el.
de hol a határ? mit várhat el egy ember a másiktól?

-Nemtudom....
ismered a *LányNév No. 0002*?

-Nem, így *LányNév No. 0002*-ként nem ismerős

-na mindegy
ő azt mondja hogy ő az én karmám
mert mindenkit leszólok ezért ő is fasz lesz velem
azt kell tudni hogyha olyan hangulatom van akkor néha kijön belőlem a Puzsér Róbert!
én ezt teljesen elfogadom
érhetetlen
hogy miért akar egy "isteni" hatalom lennei felettem
mint egy helyi kalapács
de megvagyok vele

-lehet hogy azt gondolja hogy ha nem szólnád le a népet jobb ember lennél

-ja...

-és ez a célja

-de leszarom

-vagy csak retardált
:DD

-nem
egy elég vicces humoros lány
csak sok
nagyon
és néha elveti a sulykot
és értetlen
de ez ígyvan néha

nade
vissza a te problémádhoz
ha látják hogy milyen jófejek vagytok akkor iztosan enyhül a dolog
csak sajnos egy 15 éves elme nehezen választja el a létformát a létformán belüli dolgoktól
szereti kitölteni egy bizonyos létformával
és nem tudja megosztani, hogy: egyik pillanatban ilyen másikban olyan
amit mellesleg ti tudtok
hiszen amint lejöttök a színpadról
mások lesztek
ők nem (mindíg)

-basszus
te
egy
zseni
vagy

-köszi
cak mivel felnőttek között éltem le csekély 16 évemet
sajnos
vagy nem sajnos

-lehidalok tőled

-kicsit érettebb gondoltavezetésem van
ja és ha szartok a fejükre úgy módjával akkor nagyeséllyel enyhülnek
de ne közöítsétek ki őket
mert ha végül mégis akarnak veletek lógni
akkor meg ti külditek el őket4
pillanat

-rendben továbbítom az igét majd 
viszont most elballagok, mert holnap keservesen hosszú nap elé nézek szia , jó éjszakát

-Hello

Egyik este írtam önfeledten egy kis versecskét, a nagyon jó barátomnak. Címe: „Kosztolányi Dezső után szabadon – Nyár, Nyár, Nyár” Kis mellékelt üzenettel: Remélem megérted az üzenetét a versnek. Az eredeti Kosztolányi vers Karinthy Frigyersnek szólt, ha az ember összeolvasta a sorok kezdőbetűit akkor, a „Nyald ki a seggem Karinthy” szöveg volt értelmezhető. Na én ezt hasonló technikával alkalmaztam felettébb szörnyű versecskében a következővel: „Nyald ki a seggem nagyonjóbarátom” (természetesen nem fogom leírni a nevét). Majd tegnap este visszatérem erre a két héttel ezelőtti kis incidense rákérdve hogy átjött e az üzenete a versemnek. És ő meg szegény mondott valamit hátha tényleg lett volna benne valami. ÉS ÉN EZT ANNYIRA IMÁDTAM! Mert ezzel a naivsággal lehet akármit is kezdeni az életben. De elmagyaráztam neki és ő is jót nevetett (Kuss! Jót nevettél!) ezen, ahogyan a sértődöttségemet fejeztem ki hogy egy cseppet sem értek a versekhez amennyire mint ő! És ez milyen érdekes hogy ő simán belelátott valami kis motívumba egy benfentes üzenetet míg én csak annyit akartam vele közölni hogy nyalja ki a seggem. ÉS PONT EZT TETTEM ÉN IS A TOLLAL! És az egész kortárs művészet erről szól hogy valaki azt mondja hogy nyald ki a seggem a másik meg már keretezné és vinné a szépművészetibe!

Toll... a madár fontos része. Ezt leszögezhetjük hiszen e nélkül röppképtelen lenne, és megfázna télen… természetesen csak ha itthon marad nem úgy mint a többi hazafiatlan madár, akik ha jön a tél meg a hideg továbbállnak és itt hagyják fajtáraikat fázni és éhezni! – aki nem ismer az most csak ez előző mondat mögött lévő metafórikus képet látta, de aki a tollaim alá lát az tudhatja hogy erős irónia rejtőzik ebben a szövegben.

 Nade, mi az a toll? A toll szinte már az írásbeliség óta az irodalom legmeghatározóbb jelképe, hiszen tusba, tintába mártva ezzel alkothatunk. Ez a megnevezés később a magyar nyelvben megmaradt a mai viszonylatban is tollnak nevezett „biro”-nál.

Ha valaki tollászkodik az szépíti magát. Aki más tollával ékeskedik az egy más ember alkotásával dicsekszik vagy akár ebből hasznot is húz. De akár lehet azt i mondani hogy toll a füledbe. A toll szónak mindig is volt egy emelkedett hanglejtése. Ha valaki azt mondta hogy „TOLL”, akkor az illetőnek rögtön vagy a szép azúrkék páva- vagy éppen fekete holló toll jut eszébe egy üvegcse tinta mellett, pecsétes papírral, VAGY a szép krómozott ezüstszínű „bankártollat” a nagy díszes íróasztalon amit csak akkor veszünk elő ha valamit alá kell írni.

Egy tollnak van egy szára, ami rögzíti a madárhoz. Ebből a kitűnő rajzeszközzé alakítható szárból ágaznak csodálatos rendezettséggel a kis szálak. De ezelőtt a kifinomult precíziós farkoll előtt egy kis pihe volt. Amelynek a szerepe a hő megtartás, vagyis szinte semmi. ÉS ezzel a rajzeszközzel ha még mellette több rajzeszköz, akkor ezzel repülni lehet.

A mai nap úgy írtam meg egy sms-t hogy a végén azt írtam hogy: „Csók, Tollas”. Ez egy kis becenév a verébből kiindulva… de nekem annyira megtetszett mert én nem a madarat látom, hanem egy embert akinek van egy halomnyi „bankártolla”. Akit az írószerraktárban hívnak így. Nem tudom ez az én elmebajom és mint ahogyan ezt már régen ki is fejtettem. „Sohasem mondtam azt hogy normális vagyok”. Vagy hogy ne magamtól idézzek: „Minden képedről sugárzik az elmebaj!”

2012. 10. 12. Pécs – Budapest Intercity valahol pincés közelében. Egy baromi jó Boris Vian kötet 60 oldala után. 

Na hol is kezdjem… szerintem már sokan tudjátok hogy művészeti suliba járok de azt meg én tudom hogy ezt is kirakja édesapám a Facebookra ezért nem biztos hogy mindenki tudja… legalább ezt is tisztáztuk! Szóval erről az egész légkörről van szó, és azért írok most erről mert csak ma kaptam betekintést részletesebben más tagozatra.

Érdekes… mert én már jártam zalaegerszegen is egy művészeti iskolába ott mondjuk zenei szakra de voltam rajzon is 6 évig jártam grafikára a koromnál jóval idősebbekkel, de mégsem láttam ezt az egész dolgot ami itt van…

Akkor el is mondom mire gondolok, szerintem vegyük tagozatonként. Kezdeném a saját „területemmel” a Képző-művészeti tagozattal,két részre oszthatjuk az itt tanuló embereket ez egy nagyon laza szörnyen vicces humoros csapat, tudod akik egy buliban a középpontban vannak, a legjobb arcok és akármit bevállalnak. Továbbá van a másik része ennek az ágnak, a nagyon elmélyülő nagyon csendes a munkára koncentráló feketeruhás mágiás arc… igen ott ott az a fiú a hollóval a vállán…
Ők kissé zárkózottak eleinte majd feloldódnak és mindenki haversrác. Én bírom őket hiszen én sem szeretek rögtön spanolni mindenkivel, amit mi alkotunk az maradandó és állandó ezért a legtöbbet kell kihozni a munkáinkból, mi szakosodunk egyszóval minekünk van a legtöbb óránk hiszen van alap rajzunk és szakmai óránk is egyaránt. Viszont van egy hátránya annak, hogy maradandó és állandó, hogy nem tudjuk az emberek reakcióját az alkotásra… ezért néhányan el is fajulnak pont emiatt mert nem kapnak rögtöni visszajelzést csak egy kis delayel ér el hozzájuk a vélemény.

Van egy olyan faj a művészek között, hogy zenész. Na ő most először is csapong játssza magát és ott akar lenni a középpontban pont azért mert egy fellépésen megkapja a nézőközönséget de nem annyi ideig mint egy… pfff…. mondjuk egy színész. DE! A zenészek vagy nagyon lezsörök vagy nagyon komolyak vegyünk például egy basszerost a leguljabb magyar ALTERÉTERBŐL meg egy szóló violinistát a magyar filharmónikusoktól. teljesen a végletek. A zenész amit alkot az egy közte állapot és nagyon sokszínű, nem hosszú de nem is rövid, rögzíthető felvételen de az nem az eredeti. Játszat egyedül vagy akár 200 emberrel közösen. Amennyi zenész van és amennyi beállítottságú ember és a zeneszerszámoknak a szorzatát még ha vesszük… NA EZ NAGYON SOK LEHETŐSÉG!

NADE! Ott vannak a táncosok, A „még a művészek között is művészek!”. A táncos számomra egy olyan ember aki annyira mű hogy akár kirakat is lehetne nekem még az sem tűnne fel. A táncos egy gyönyört egy csodálatot, szeretetet, boldogságot fejez ki a testével, és mellette úgy fáj a lába hogy ordítani tudna. A táncos napi 3szor megkapja, hogy meleg, utána még megkapja a mesterétől hogy hülye és eközben szarrádolgozza magát… nézzétek meg a fekete hattyú filmet abban sem érzed azt hogy húde kibaszott jó balettosnak lenni. A balettos a pillanatot adja elő, az érzelmeket egy olyan dolgon adja át amivel ember ritkán szokta, mozgással, tánccal. Ő megkapja a figyelmet, és kell is neki, én életmű díjat adnék annak az embernek aki valaha is megtanulta hogy hogy a tökömbe kell azon a kis szaron úgy megállni…

- Lábujjnak nevezik Veréb

Na és eljutottunk az én iskolámban a legújabb tagozatig! A Drámások! Én ma voltam velük egy órán ÉS IMÁDOM ŐKET! Egy baromira nyitott vicces humoros elfogadó társaság akik olyan helyzetfelismerő képességgel rendelkeznek hogy azt a Gönczöl Csenge megirigyelné. Én azt szoktam mondani hogy a Fél életemet a színházban éltem le, édesapám színházból színházba vitt, én a (volt) Mikroszkóp színpadtól a Vígszínházig minden portást ügyelőt hangosítót ismerek mert amikor édesapa isntruált én fenn boldogítottam a néniket bácsikat… NODE! Ismerem én a színész fajt is… nem egy van a családban. És egytől egyig nem normális… no offense.. de tényleg és ezeket a ki színész emberkéket látom a drámásokban is Én nagyon szeretem őket! És most mégjobban teszem ezt! Amit a drámás csinál au nem más mint játék, szórakoztatás. És amennyire mű ez az egész ahogyan ELJÁTZÁK EZT, annyira igaziak a való életben. Ők egy megfoghatatlan életjátékot adnak elő, és amennyiszer újra és újra és újra előadják sosem lesz ugyanolyan, egy pillanat, ha rontanak mennek tovább mert azt már nem lehet ott fent sztornózni. De viszont ha van egy hülye lent a nézőtéren aki ezeket mondta neki akkor viszont azt megcsinálja, ez a dolga. Szidja a hülye rendezőt nekem skypon de megcsinálja, és még ha ez is tetszik a nézőnek hát üsse kő, szeresse!

EZ! a művészeti gimnázium embereinek komponensei. Ha ezek megvannak és amennyire leírtam el is térnek egymástól akkor tudnak igazi értéket adni és kielégíteni az igényeket, rövidebb és hosszabb időtartamig!